A csend hangjai
Hív egy emlék
A bokszoló
Emilynek, ha majd megtalálom
A csend hangjai
Bye, Bye Love
Április elhozza Őt
Mrs. Robinson
Rozmaring, Rózsa, Tulipán...
Amerika
Híd a folyó felett
Kérj, hogy játsszak
Egy szív New Yorkban
Hallgassa meg a CD-t!
(A lap külön ablakban nyílik meg.)
Hív egy emlék
Szöveg: Sólyom Tamás
Szundít már az állomás,
Csak néha egy-egy villanás zavar.
Üldögélek az ócska padon,
A vonatjegyem morzsolgatom,
A gitár s a táska annyit jelent,
hogy útnak indul a One Man Band.
Refrén:
Hív egy emlék, egy kedves kép,
Hív egy emlék;-
Ház, ahol én zenélek,
Egy ház, ahova visszatérek,
Ház, ahol a szerelmem vár,
Szólít a csendben...
Vékony vonal a nappalom
S én fáradt kézzel rajzolom megint.
Mindig egy újabb útra várva
Lábam egyre a régit járja.
Megborzongat a hűvös szél,
S a szélben az álmom vissza-visszatér.
Refrén.
És este újra a színpadon
És dallam pendül a hangszer húrjain.
De visszhangozva bennem él
És a magányomban elkisér
És senki nincs, aki vígasztal,
Csak a messziről jött könnyű dal.
Refrén.
Szólít a csendben...
A bokszoló
Szöveg: Szűcs József - Sólyom Tamás
Magamról csak annyit, hogy az évek múltak,
Mégsem volt soha semmi jóban részem,
Könnyen befont egy-két ígéret és hazugság.
Elhittem mind, hisz az ember mindig annak él,
Mit az álmaiban lát.
Mikor elhagytam az otthonom,
nem voltam semmi több,
Csak egy útra lépő ember,
Ki a vonatsínek mentén lassan kóborol.
Hajlékom csak egy pince volt a
nyomornegyed piszkos rejtekén,
Hol az utcákról még a napfény is elvonul.
Aztán munka után mentem, körbe néztem mindenütt,
De sehol nem várt jó ajánlat,
Csak a Hetedik Avenue pillangói intettek.
Bevallhatom, hogy volt idő, mikor magányomra
Csak ők tudtak vigaszt.
Lassan megfogom a holmimat és útnak indulok.
Viszlát nyüzsgő, furcsa város!
New York gonosz tele többé engem nem fagyaszt.
Itt a vége. Gyerünk haza.
A tisztáson egy görnyedt hátú bokszoló pihen
És az emlékében őrzi az összes kesztyűt,
ami a földre küldte,
Míg fel nem kiálltott, leküzdve a szégyenét:
Látom már, ez vesztes menet,
De a java még hátra van.
A java még hátra van.
Emilynek, ha majd megtalálom
Szöveg: Sólyom Tamás
Könnyű álom volt,...
egy furcsa jelmezbál...
És a krinolin, mint a hűs eső,
ha lágyan átölel...
Kihalt úton jártam...
félénk lámpasor...
És a házak közt harangszó gurult,
huncut kisgyerek...
Aztán hozzám értél...
szikrát szórt az ég...
Hulló csillagok, némán lépkedünk,
kéz a kézben...
Aztán jött a reggel,
s az álom véget ért.
Most értem igazán, mit jelent a szó,
s az hogy velem...
Ez a védtelen, végtelen szerelem.
A csend hangjai
Szöveg: Sólyom Tamás
Hello darkness, my old friend!
Most értem csak, hogy mit jelent,
hogy újra itt vagy és én álmodom,
lehúnyt szemmel, némán hallgatom,
ahogy dalol, ahogy zenét ír
a szél, az esti szél.
Dobog a szív a csendben.
És lassan mozdul már a kép:
egy árnyék fázósan kilép.
Vakító lámpa, színes flitterek,
köd rajzolt glóriákat képzelek
és a lábnyomok
-sok fázós koppanás, koppanás.
Dobog a szív a csendben.
És mint egy égi látomás,
százezer izzó szemparázs.
Minden mondat könnyen érthető,
nem kell hang, és nem kell hangerő,
olyan tisztán cseng,
ha szólnak az angyalok, az angyalok.
Dobog a szív a csendben.
És aztán pendül már a szál,
az óra körbe-körbe jár.
Tönkre zúzza ezt az éjszakát,
fáradt torkom féltve felkiált,
de a kiálltásom koppanó eső...
Dobog, mint a szív a csendben.
Minden arc a földre néz,
imára kulcsol már a kéz.
Halvány pókfonál, mely összeáll,
sápadt ujjakból font fénysugár
és a fény fürge jeleket karcol,
üzen a templomok homlokán.
Dobog a szív a csendben.
Bye, Bye Love
Szöveg: Sólyom Tamás
Refrén:
Bye Bye Love,
Bye Bye Happines,
A fénykép nem színes,
Az emlék messze jár.
Bye Bye Love,
Bye Bye tárt karok,
A szívem nem dobog,
Senki nem hív már.
Senki nem hív már.
Új vágyra ébred,
Más tűzben ég,
Távolból kéklő
Más messzeség.
Ha mégis rámnéz,
Hát nem hagy el,
Túl szép lett volna,
Ha nem felel
Refrén.
Nem kötnek többé
A csillagok.
Nem nézzük együtt,
A hold hogy ragyog.
Így aztán bármit
Szabad nekem,
Amit csak tennék,
Azt megteszem.
Refrén.
Bye bye my love, good bye...
Április elhozza Őt
Szöveg: Bakó Anna
Április elhozza Őt,
Hűs zápor mossa lépteit.
Májusban végre megpihen,
Karjaim közt édesen.
Június, mint nyári föld,
A melegét úgy szórja szét.
Júliusban már a felhőn száll,
Nem tudom, mikor merre jár.
Augusztus, útra kel,
A távolból még rám néz.
Szeptember emlékétől
Fagyos széllel érkezik az ősz.
Mrs. Robinson
Szöveg: Szűcs József
Ha szólni tudna asszonyom,
Már mindent értenénk,
Hát bízza ránk most minden bánatát.
Tettének hátteréről semmit sem tudunk,
Mégis érdekel, hogy mit miért csinál.
Refrén:
Nincs semmi baj Mrs. Robinson,
A pillanat még megállítható.
Wo-wo-wo
És higgye el Mrs. Robinson,
Ha úgy gondolja, van még egy esély,
Hey-hey-hey, hey-hey-hey.
Ha szégyelli, hogy elkövette,
Rejtse mélyen el,
Tegye polcra a konzervek mögé.
Ne feledje, hírnevének záloga ez a titok!
Védje minden áron, meg ne tudja más.
Refrén.
Üldögélve otthonában, szombat délután,
Nézze át újra az életét.
Vegye sorba minden percét, minden mondatát,
Ne tagadja, hogy valami véget ért.
Nagy korszak volt, erről nincs vita,
De letűnt, akár Joe Dimaggio.
Wo-wo-wo
Hát minden jót Mrs. Robinson,
A legvégén majd jár még egy esély.
Hey-hey-hey, hey-hey-hey.
Rozmaring, rózsa, tulipán...
Szöveg: Szűcs József
Ha látod őt, így szólj hozzá:
Rozmaring, rózsa, tulipán.
Mondd meg néki, várok még rá,
Álljon próbát, eljut hozzám.
Mondd, hogy varrjon bocskort nekem,
Rozmaring, rózsa, tulipán.
De tűt és cérnát kézbe se vegyen,
Így lesz majd ő méltó hozzám.
Mondd, hogy keressen földet nekem,
Rozmaring, rózsa, tulipán.
A víz és a vízpart között legyen,
Így lesz majd ő méltó hozzám.
Arassa sarlóval, amit talál,
Rozmaring, rózsa, tulipán.
Csokorba kösse, úgy adja át,
Így lesz majd ő méltó hozzám.
Ha látod őt, így szólj hozzá:
Rozmaring, rózsa, tulipán.
Mondd meg néki, várok még rá,
Álljon próbát, eljut hozzám.
Amerika
Szöveg: Szűcs József
Tegyünk egy lépést, majd még egyet és így tovább.
Észre sem vesszük, már úton vagyunk.
Közben némi süteményt és cigarettát is veszünk,
Mint bárki más, ki Amerikában él.
Kathy és én már busszal megyünk tovább.
Kiváncsi vagyok, mi vár még ránk.
Négy napja stoppolva, keresve, kutatva,
Mint bárki más, ki Amerikában él.
Tömve van a busz,-olyan furcsák az arcok.
Mellettünk Kathy szerint egy kém utazik.
Rászóltam: vigyázz, mert minden szavunkat felveszi!
Gyújtsunk hát rá, a dobozban van még talán...
Elszívtuk mindet egy órája már...
Hát kinéztem az ablakon,
Ő egy újságba bújt,
És a hold fénye szép lassan ránk terült.
Látom, hogy alszik, hát nyugodtan bevallhatom,
Hogy nem tudom miért, de valami fáj.
Mindenhol jártam, de senki sem tudta,
Hogy miért jó, ha Amerikában él.
Híd a folyó felett
Szöveg: Sólyom Tamás
Mikor nincs erőd és nincs remény,
kialszik már a tűz, a fáradt gyertyafény.
Bánatfolyó - ha sírsz - az utadba áll,
de a parton várok rád.
És mintha egy híd állna a folyó felett,
úgy megyünk tovább.
Mintha egy híd állna a folyó felett,
úgy megyünk tovább.
Mikor a délután csak átölel,
a csöndje túl nehéz, sosem múlik el.
És a fájdalom szűntelen a nyomomban jár,
én a parton várok rád.
És mintha egy híd állna a folyó felett,
úgy megyünk tovább.
Mintha egy híd állna a folyó felett,
úgy megyünk tovább.
Ébredj kedvesem, száll a dal.
A hajnal ránk nevet, nem érhet semmi baj.
És ha néha a hűs vízen felhő suhanna át,
én a parton várok rád,
És mintha egy híd állna a folyó felett,
úgy megyünk tovább.
Mintha egy híd állna a folyó felett,
úgy megyünk tovább.
Kérj, hogy játsszak
Szöveg: Bakó Anna
Mondj egy szót, kérj, hogy játsszak,
Játszom neked, ha kérsz.
Szólj, kérlek hát, dalom vár!
Íme egy dal, csak szólj, hogy játsszak,
Hallgasd, ne fordulj el.
Most elmondhatom, hogy úgy szeretlek.
Újra álmodom, hogy vársz,
Újra álmodom, hogy várok rád.
És nincs már baj, végre játszom,
Játszom egy dalt, ha kérsz,
És ez a lágy dallam hozzád száll.
Egy szív New Yorkban
Szöveg: Sólyom Tamás
New York -végre hozzád érkezem.
Furcsa felhőkarcolók, -száll a gép.
New York -innen fentről a centrál park
olyan békésen pihen, elpihen.
New York -mint egy sárgult régi film,
mégis tisztán, színesen bennem élsz,
és fogva tartasz New York.
Benned, New York, dobban a szív,
lüktet a város, lüktet a dal.
Benned, New York, szeretet ébred,
tárva az ajtó, nem érhet baj.
New York -csak a pénzre gondolsz már,
s ez a dal sem változtat semmin sem,
hát igyunk rád, New York.
Felhívom a figyelmet arra, hogy a versek szerzői jogvédelem alatt állnak, így azok bármilyen, engedély nélküli felhasználása, interneten, vagy egyéb módon történő részbeni, vagy teljes másolása, terjesztése, stb. büntetőeljárást von maga után. A teljes szerzői jog a honlap tulajdonosa, illetve más szerző nevének feltüntetése esetén a feltüntetett szerző birtokában van.